Még van néhány szabad hely, szeretettel várom a zongorázni vágyókat! Törökbálinton, a Levendula Home épületében tartom a zongoraórákat. Szülők és diákok! Aki még zongoratnárt keres, forduljon hozzám bizalommal!
Érderkes koncepcióval rukkolt elő Dan Harden formatervező. A zongora alakjának újragondolásával a húrok és kalapácsok egy görbe ívre kerültek. Így a hangszer nem csak hallható, de a nézők láthatják is a kalapácsokat, ahogyan azok a húrokat megütve megszólaltatják a hangszert. Ez a forma egy szárny alakot formáz, nem véletlen a "raven" (holló) szó a hangszer elnevezésében.
További részleteket is megtudhatunk a fantasztikus zongoráról a dizájner (Whipsaw) csapat oldalán:
https://whipsaw.com/2023/06/05/unveiling-ravenchord-a-radical-piano-redesign-from-dan-harden/
Meglepő dizájnzongorával jelentkezett a Roland hangszergyártó cég. Érdekes koncepció, kiváncsian várjuk a folytatást.
Ha zongoraóra, akkor Levendula Home
2022 szeptemberétől újabb tanévet kezdünk a törökbálinti Levendula Home épületében. Olyan gyerekeket és felnőtteket várok, akik szívesen megismerkednének a zenével, és zongorázni tanulnának. Előképzettségtől függetlenül jöhettek hozzám, a gyakorlati képzés mellett, az elmélettel is foglalkozunk. Szeretettel várom a leendő zongora növendékeket!
Elhunyt Lyle Mays, a kiváló jazz-zongorista, aki a Pat Metheny Group meghatározó alakja és társzeneszerzője volt. 11 Grammy-díjat nyert, sokoldalú zenész, játékát a dallamosság és a gyönyörű harmóniafűzések jellemezték.
Öt szólólemezén, és a Pat Metheny Group megannyi albuma mellett, számos produkcióban vett részt.
Nyugodj Békében!
A napokban jelentek meg a Roland hangszergyár legújabb digitális zongorái, a Roland HP (Home Piano) 704 és a 702. A család az év elejétől kapható új LX csúcskategóriás hangszereinek koncepcióját követi elérhetőbb áron. Ideális megoldás lehet az otthoni gyakorlásra, akár kezdőről, akár professzionális zenészről legyen szó. A telt zongorahangzás mellett kítűnő billentésérzet jellemzi, amely a digitális hangszerek piacán kiemelkedő teljesítmény. Az alábbi linken további részleteket olvashatunk a hangszerről:
https://www.rolandshop.hu/termekek/HP704_LA_DIGITALIS_ZONGORA
A napokban találtam rá egy nagyon hasznos kottázó applikációra, amely a kézzel felvázolt kottából rögtön nyomtatott verziót készít. Egyetlen hátránya, hogy megfelelő - a digitális tollat is kezelni képes - hardverre is szükségünk van.
További információkat az alábbi linken találhatunk:
.jpg)
A napokban 94 éves korában elhunyt Toots Thielemans, a legendás jazz szájharmónikás. A Belgiumban született művész eredetileg gitárosként kezdte igen hosszú zenei pályáját. Később azonban szájharmónikára váltott, és ő vált a világ legismertebb jazz szájharmónikásává. Az Egyesült Államokban szinte minden elismert zenésszel dolgozott Jaco Pastorius-tól, Quincy Jones-szon keresztül Pet Metheny-ig.
Emlékét gyönyörű hangfelvételek őrzik.
http://www.tootsthielemans.com/
Nagyon hasznos kottaszerkesztő alkalmazás jelent meg, amellyel egy tablet képernyőjén kézzel írt vázlatból, nyomtatható, kottagrafikailag is tökéletes kottát kaphatunk.
További információk az alábbi linken olvashatók:
Hogyan lehet egyszerre említeni egy Roland szintetizátort és egy elektromos luxusautót?
Érdekes és szokatlan együttműködés jött létre a GLM elektromos sportautó vállalat és a Roland Corporation hangszergyár között. A villanymotor hajtású sportkocsi "hangját" szintézissel állítják majd elő, így növelve a vezetési élményt.
A beépített szintetizátor egység hangját egyedileg lehet majd beállítani, amit hangsugárzókon keresztül hallhat majd a vezető és a többi közelben elhaladó autós és gyalogos egyaránt. A motorhang az autó sebességétől, az aktuális menettulajdonságoktól függően változik majd, akár egy valódi benzinmotoros autóban...
Professzionális jazz-zenészektől vehetünk virtuális órákat a My Music Masterclass internetes oldalon. Érdekes ötleteket és irányokat mutathatnak számunkra, melyeket saját játékunkba is "beépíthetünk"... Zongoristaként érdekes útmutatást kaphatunk többek között Russel Ferranté-tól, Andy LaVerne-től vagy Ruslan Sirotá-tól...
A nagyjából 40 perces oktató videókért természetesen fizetnünk kell, választhatunk a teljes letöltés és a néhány napig "engedélyezett" elérés között...
http://www.mymusicmasterclass.com/
Az Egyesült Államokban a NAMM show, az európai kontinensen a frankfurti Musikmesse az a rendezvény, ahol a hangszergyártók bemutatják újdonságaikat...
Az április 15.-e és 18.-a között megrendezésre kerülő "vásár" az idei évben is várhatóan sok érdekességgel és meglepetéssel szolgál majd... Billentyűsként az új digitális zongorák és szintetizátorok megjelenését várhatjuk leginkább...
http://musik.messefrankfurt.com/frankfurt/en/besucher/willkommen.html
A "Pianist Magazine" kiadvány és internetes portál hasznos tanácsokkal, hírekkel, oktató videókkal és kottákkal segíti a zongoratanulást. Tájékozódhatunk nemzetközi zongora versenyekről, zongoraművészekről, akkusztikus- és digitális zongorákról, és minden zongorával kapcsolatos témáról...
Az Egyesült Királyságban megjelenő kiadványt internetes változatban is letölthetjük, előfizetéssel...
https://www.pianistmagazine.com/
Androidos eszközökön használható a "Myeartraining" applikáció, amely a hallásfejlesztésben nyújt segítséget. Hangközök, akkordok és skálák hallás utáni felismerését segíti, szinte minden szolfézsgyakorlat elvégezhető a program segítségével...
Csak ajánlani tudom mindenkinek...
Napjainkban a szintetizátorok "beépített" hangszínei mellett egyre gyakoribb, hogy ingyenes hangmintákat is letölthetünk hangszereinkbe. A Roland "Axial" hangkönyvtára is ilyen internetes portál, ahol külön kategóriákban böngészhetünk a hangszínek között.
Hangszercsoportok szerint is találhatunk gyűjteményeket, de akár kedvenc örökzöld pop-slágereinkhez is kikereshetjük a megfelelő hangzásokat...
A napokban mutatták be a magyar "csodazongorát", amelyet többek között Bogányi Gergely instrukciói és elképzelései alapján fejlesztettek ki. A projekt tíz éve indult, a zongoragyártás tradíciónak újragondolása és egy tökéletes hangzás volt a végső cél.
A hagyományos zongoráktól - a formavilágon túl - leginkább a rezonánslap alapanyagában tér el az új hangszer, melyet az eddigi fa helyett speciális karbonkompozit anyagból készítettek. Természetesen még számos újítással találkozhatunk ebben a rendhagyó zongorában, melynek elkészültét közel 8000 mérnöki munkaóra, tervezés és hangképelemzés előzött meg.
A hangszer ára 65 millió Ft lesz várhatóan, ezért a mindennapokban nem valószínű, hogy találkozunk majd vele...
http://www.boganyi-piano.com/en/piano/
Idén is megrendezésre kerül az Egyesült Államokban a NAMM 2015 kiállítás, amelyen a hangszergyártók ismét bemutathatják újdonságaikat.
A rangos rendezvényen megtudhatjuk azt is, a gyártók milyen új digitális zongorákkal és szintetizátorokkal "rukkolnak" elő...
https://www.namm.org/thenammshow/2015
A "JazzMa" internetes oldalon minden magyar jazz-élettel kapcsolatos információ megtalálható. Friss hírekkel és részletes koncertnaptárral várja a műfaj iránt érdeklődőket...
Érdemes ellátogatnunk az oldalra...
A Roland "Piano Designer" alkalmazása segít digitális zongoránk hangzását és egyéb paramétereit beállítani. Mindezt saját eszközünkön (iPad, androidos tabletek) tehetjük meg, így ez sokkal kényelmesebben és átláthatóbban elvégezhető mint a hangszer gombjaival...
Az digitális zongorához vásárolható USB eszköz segíti a két eszköz kapcsolatát...
Az "Earmaster 6" hallásfejlesztő szoftver már magyar nyelven is elérhető. Több mint kétezer feladatával a szolfézs minden "területét" érinti, segít megismerni és megérteni a zene elméletét és alapjait. Jazz feladatsorokat is tartalmaz az alkalmazás...
Minden tanévkezdéskor az új tanítványok ingyenesen próbálhatják ki az első zongoraórát. A bemutatkozás után egy kötetlen óra keretében mérjük fel közösen a "tudásszintet".
Szeretettel várok minden kedves növendéket!
Elhunyt Charlie Haden jazz-nagybőgős, aki már életében igazi zenei ikonná vált. A jazz-ben valódi úttörő volt, Ornett Coleman zenekarában új hangzásokkal és nagybőgőjátékkal hívta fel magára a figyelmet. Más műfajokban is - country, világzene - számos felvétel őrzi nagyszerű és egyedi játékát.
A többszörös Grammy-díjas művész 2014.07.11.-én hunyt el, emlékét számos hanglemez és film őrzi...
http://www.charliehadenmusic.com/
Gyakori a kérdés, mennyi billentyűje van egy zongorának? Egy mai modern zongorának összesen általában 88, de ha a Bösendorfer legnagyobb hangszereiről esik szó, akkor ez a szám akár 97 is lehet... Kilenc basszus hanggal többet találunk ezeken a hangszereken. (A teljes szubkontra család hallható ebben az esetben.)
A zenei gyakorlatban kevésbé használt hangok különlegessé teszik ezt a hangszert, a szóbanforgó hangoknál alkalmazott fordított színezésű "fehér" billentyűk még különlegesebbé teszik ezeket a klaviatúrákat...
A gyár a hagyományos gyártási folyamat mellett komoly fejlesztéseket végez, ennek kítűnő példája a Bösendorfer CEUS, amely felveszi és visszajátsza a zongorajátékunkat, ez mellett pedig 1400 koncertet hallgathatunk újra és újra a legismertebb zongoraművészek előadásában...
2014.05.13.-án a Zeneakadémia nagytermében hallgathatjuk meg a jazz zongorázás mára kultikussá vált előadóját: Chick Coreá-t!
Szerencsésnek mondhatja magát, aki jelen lehet ezen az eseményen... (A jegyek sajnos már hetekkel ezelőtt elkeltek.)
Érdekes koncepción alapuló új hangszert mutatott be a Yamaha, amely újabb távlatokat nyit meg a hangszerkészítésben. A termék elnevezése "TransAcoustic", amely egy akkusztikus zongora, de - rezonáns lapját felhasználva - beépített digitális hangok megszólaltatására is képes. A zongora rezonáns lapja veszi át a hangszóró szerepét, ezért a hangminták megszólaltatásához nem használ elektonikus hangsugárzót. A "silent" zongorákkal ellentétben itt nincs szükség fejhallgatóra ahhoz, hogy a hangszer digitális hangjait hallhassuk.
A hangszer természetesen akkusztikus zongoraként is használható, de akár több különböző hangszínt is "hozzáadhatunk" a zongora hangszínéhez...
http://hu.yamaha.com/hu/news_events/musical-instruments/yamaha_transacoustic_technology/
Frank Oszkár Hangzó Zeneelmélet című kötete zenei példákon keresztül ismerteti az összhangzattan sajátosságait. Az alapoktól indulva segít megérteni a zenei folyamatokat. Hasznos lehet minden zenét tanuló diáknak, bár megértéséhez szükséges némi zeneelméleti és összhangzattani jártasság...
Mindenképpen ajánlani tudom azoknak, akik a klasszikus zene akkordmeneteit nem csak hallgatni, de érteni is szeretnék...
.jpg)
Érdekes és egyedi billentyűs hangszert mutattak be az idei NAMM show keretében. A "Seaboard" névre elkeresztelt koncepció rendhegyó zongorabillentyűzet tartalmaz. A szokásos billentyűk helyet elasztikus anyagból készült a felülete. Így, a húros hangszerekhez hasonlóan a billentyűkön megvalósítható a vibrato, a két hang közötti folyamatos átmenet (portamento), és egy adott hang nyújtása. A zongoristák előtt új kifejezésmódok nyílnak meg ezen a terméken.
A hangszerről bővebb információkat találunk a fejlesztő oldalán.
https://www.roli.com/seaboard/
A NAMM Show (National Association of Music Merchants) napjaink legismertebb hangszerkiállítása, amelyet minden év januárjában rendeznek meg az Egyesült Államokban (Anaheim, California). A nagy hangszergyártó cégek általában itt mutatják be legújabb fejlesztésű hangszereiket a nagyközönség számára.
Az 1901 óta megrendezett - és azóta nemzetközivé vált - börze az egyik legrangosabb szakmai kiállítás, ahol a kiállítók egymással is összemérhetik, hol is tartanak.
Érdemes meglátogatnunk a kiállítás weboldalát!
http://www.namm.org/thenammshow/2014
A Roland bejelentette új hangszereinek megjelenését. A professzionális színpadi digitális zongorák között több mint 25 éve jelent meg a Roland RD sorozat. A most bejelentett RD-800 jelzésű hangszer a legújabb fejlesztéseket tartalmazza, beleértve a élvonalbeli PH-A 4 kalapácsmechanikát és a "supernatural" zongora és vintage hangokat. És koncertező zenészként a hangszerek súlya sem elhanyagolható, ebben az esetben ez mindössze 22 kg.
Érdemes élőben is kipróbálnunk a hangszert...
http://www.rolandus.com/products/details/1307
Számos tanulmány és publikáció számolt már be a zenetanulás, és az értékes zeneművek hallgatásásnak jótékony hatásáról. Már az anyaméhben nagy szerepe van a zenének a magzatok fejlődésére, a külvilágból beszűrődő dallamok és hangok már a születés előtt pozitívan befolyásolják a baba fejlődését. Kisgyermekkorban az agyféltekék közötti kapcsolatok számának növekedése figyelhatő meg a zenetanulás során, javul a térbeli koordináció és a memória, és a verbális képességek is fejlettebbek a zenét tanuló diákoknál. Kreatívabb és nyitottab felnőttek válhatnak a zenével aktívan foglalkozó fiatalokból. A zene-, vagy másnéven hangterápia pedig a betegek felépülését gyorsíthatja, és bizonyos fogyatékosságok gyógyításában nyújthat nagy segítséget...
A "Mozart hatás" kifejezés Alfred A. Tomatis orvos publikációjában jelent meg először, mert kísérleteihez W.A. Mozart műveit használta fel. Úgy találta, hogy a rövid távú memóriára, és a koncentrációra is jótékony hatással van a klasszikus zene hallgatása. A tesztfeladatok elvégzése előtt tíz percig hallgatták Mozart zenéjét a résztvevők. Ezek után a térbeli koordinációs és memória feladatokat sokkal könnyebben és gyorsabban oldották meg, mint a kontroll csoportok, akik a teszteket zenehallgatás nélkül kezdték el...
A tanúlság mindenesetre az, hogy zenét hallgatni nem csak öröm, de önmagunk és gyermekeink fejlődését is meghatározó élmény...
A szintetizátorakkal, azok "evolúciójával" ismerkedhetünk meg behatóbban a "Vintagesynth.com" oldalon. Olyan meghatározó és legendás hangszerekről olvashatunk, mint a MiniMoog, a Prophet 5, a Roland Jupiter 4 vagy a Yamaha DX7. A hangszerekről részletes leírásokat és fényképeket találhatunk, de meg is hallgathatjuk őket, hiszen rövid videós demókat is csatoltak az ismertetésekhez...
Jó böngészést!
Zongoristaként nagyon hasznos információkhoz juthatunk a "Keyboardmag" magazinban. A kiadványban kottapéldákat, interjúkat és tippeket olvashatunk, amelyeket aztán mi is hasznosíthatunk a játékunk során.
A magazin weboldalán stílusonként is találhatunk válogatott cikkeket és írásokat, amelyek kottapéldáin keresztül jobban elmélyedhetünk az adott témában...
A "funky" stílusjegyeit és jellegzetességeit is részletesebben megismerhetjük:
http://www.keyboardmag.com/section/funk/357/page/1
Az iRealb (iReal Book) nagyon hasznos alkalmazás. Nem csak iOS-en, de PC-n és Androidon is futtatható. Segítséget nyújthat az improvizáció otthoni gyakorlásában. A II-V-I, a blues, és a gyakori akkordmenetek gyakorlása egyaránt lehetséges. Saját akkordmeneteinket is megszólaltathatjuk, különböző stílusokban és tempókban.
http://www.irealb.com/android/
2013.11.05.-én a Zeneakadémia Nagytermében koncertezik napjaink jazz-zongoristáinak kiemelkedő alakja: Brad Melhdau. A zongorázásban új utakat kereső - és kijelölő - amerikai művész sikeresen ötvözi a különböző műfajok sajátosságait, játéka a jazz műfaj megújításának tanúbizonysága.
Minden zongoristának ajánlom, hogy látogasson el a koncertre...
A művészről és a koncertről bővebben olvashatunk az alábbi linken:
http://lfze.hu/esemenyek/1356/brad_mehldau
A hagyományokhoz híven, idén is megrendezésre kerül - október 4.-e és 6.-a között - a "Hangfoglalás" kiállítás a SYMA csarnokban. Európa egyik legnagyobb hangszer-, fény- és hangtechnika kiállítása ingyenesen látogatható. Koncertekkel, hangszerbemutatókkal várja a látogatókat.
Billentyűsként kipróbálhatjuk az akusztikus zongorákat, és a legújabb fejlesztésű kalapácsmechanikás digitális zongorákat és szintetizátorokat is. Természetesen ezeken kívűl még számos látnivaló akad. Érdemes ellátogatnunk a rendezvényre...
http://www.hangfoglalasonline.hu/kiallitas_altalanos_informaciok
Hamarason megérkezik a Yamaha legújabb színpadi zongorája a CP4. A CP sorozat új realisztikus hangszíneket, fa billyentyűket és elefántcsontot imitáló bevonatot kapott.
Elsősorban koncertező zenészeknek ajánlom. A hangszer annak ellenére, hogy kalapács mechanikát rejt magában, csupán 17,5 kg-ot nyom. Úgy is fogalmazhatnék, vége a koncertek utáni cipekedésnek...
A "Jellynote" egy olyan webhely, ahol az ismert dalok nem csak meghallgathatók, hanem azok részletei is megismerhetők. A zenészek itt megtalálhatják az adott dalok kottáit, harmóniáit. A zeneszámokat lelassíthatjuk, transzponálhatjuk, lejátszáskor ki- és bekapcsolhatunk szólamokat, így akár "minus one" felvételként is használhatjuk.
Skálák és akkordok elméleti áttekintésére kínál lehetőséget a Musicopedia oldala, ahol a legfontosabb harmóniák és skálák "leírásait" találhatjuk meg. A program a zongora billyentyűzetén, más hangszerek fogólapjain és a kottában is megmutatja az adott hangok helyét, választhatunk akkordfordításokat, és megnézhetjük az adott skálák móduszait is, illetve a skálák és akkordok összefüggéseit, és a jelöléseket is megismerhetjük...
A "PULSE" mozaikszó (Pre-University Learning System Experience) egy olyan online zeneoktató program rövidítése, amely kifejezetten a felsőfokú zenei tanulmányok előtt álló tizenévesek képzését tűzte ki céljául. A világhírű Berklee Music School zenei előkészítője négy virtuális ajtó mögött várja diákjait, ahol szakképzett tanárok és jól átgondolt tematika szerint felépített kúrzusok segítenek elsajátítani az elméleti és gyakorlati témaköröket. (Zeneelmélet, hallás, stílus-ismeret, hangszeres képzés.)
A zongora-technika fejlesztésében számos kiadvány áll a növendékek rendelkezésére. Czerny etűdjeitől Hanon ujjgyakorlataiig sok hasznos munkával találkozhatunk zongoratanulmányaink során.
A Schmitt ujjgyakorlatok szintén "hadra foghatóak", ha ujjaink ügyességét szeretnénk fejleszteni. A kötet elején található gyakorlatok öt egymás melletti billentyűre íródtak. A kezdők lassan, kevesebb feladattal foglalkozhatnak, a gyakorlottabb pianisták pedig nagyobb tempóban játszhatják át az első néhány oldal darabjait.
Jó gyakorlást!
A Steinway zongoragyártó cég mindig is élen járt a fejlesztésekben és az innovációban. Hangszereinek újításain túl azonban más gyártókkal is közös koncepciókon dolgozik, melyek eredménye általában valami egyedülálló és kivételes minőségű "termék" lesz.
Ez a "végtermék" a BMW Steinway limitált szériás modellje is, amelyből összesen 150 darabot gyártottak. Az autó belső dizájnja sok elemében mutat "rokonságot" a Steinway zongorák jellegzetességeivel, néhány külső díszítő elem is a rangos zongora motívumaira utal. Összességében egy érdekes koncepciót láthatunk, két presztízs cég megas színvonalú közös "alkotását"...
Az utakon - limitált darabszáma, és meglehetősen borsos ára miatt - sajnos nem nagyon találkozhatunk ezzel az érdekes autóval...
Amikor zongoristaként kíváncsiak vagyunk, az általunk tanult darabot más előadók milyen elképzelések szerint, mennyire egyedi felfogásban és előadásmódban adják elő, általában a YouTube csatornához fordulunk. Itt valóban nagyon sok értékes felvétellel, híres zongoristával megismerkedhetünk.
Egy másik lehetőség, ha a SoundCloud egyre bővülő oldalán keresünk rá a zongoristákra, itt hallgatjuk meg zongorajátékukat. Ez az oldal - amely már több mint 8.000.000 tagot számlál - szintén lehetőséget ad arra is, hogy feltöltsük saját szerzeményinket, és megörökítsük zongorajátékunkat. Lehetőségünk van "lenyomatot készíteni az időben" önmagunkról önmagunknak és másoknak...
Jó zenehallgatást!
https://soundcloud.com/helene-grimaud
Sáry László zeneszerző tanfolyamain közelebb kerülhetünk a spontán zeneszerzés örömeihez. Új ötleteket meríthet zeneiskolás, zenepedagógus, hangszeres zenész, énekes, zeneterapeuta. De azok a résztvevők is új élményekkel gazdagodhatnak, akik eddig semmilyen zenei képzésben sem részesültek az életük során...
Ez a zenei műhely "kibontása" és továbbgondolása a zeneszerző "Kreatív Zenei Gyakorlatok" című nagyszerű könyvének. Az abban foglalt gondolatok és gyakorlatok, azok "vezérmotívumai" a gyakorlatban is kipróbálhatóak, játékos formában elsajátíthatók.
A napokban jelenik meg - Ipad készülékekre optimalizálva - a "ThinkMusic" alkalmazás. Segítségével sokkal könnyebb lesz a kottaszerkesztés és írás, mint korábban. Felismeri a kézírást, egy érintéssel kaphatunk az addig - az ujjunkkal - leírt hangokból nyomtatható, tökéletes kottagrafikával megjelenő kottaképet.
A harmónia jelzéseket szintén beírhatjuk a kezünkkel, egy kattintás után ezek a jelölések is nyomtatott betűkkel jelennek meg. Természetesen MIDI kapcsolaton keresztül a hangjegyeket egy billentyűzet segítségével is beírhatjuk. Illetve a programban kiválaszthatunk egy saját zongorabillentyűzetet, arra az esetre, ha a lejegyzést nem otthoni környezetben végezzük...
Véleményem szerint ez a program a leggyorsabb és legegyszerűbb alkalmazás, amelyet eddig ilyen célokra fejlesztettek...
http://www.youtube.com/watch?v=66AEYRXiVnA
Nagyon hasznos weboldalra leltem az interneten. A legismertebb jazz örökzöldek tanulásában lehet segítségünkre az oldal. Megtalálhatóak itt a kompozíciók kottái, a hozzájuk tartozó "Play-a-Long" felvételek, és az adott számokat neves előadóművészek tolmácsolásában rögtön meg is hallgathatjuk...
Az "All the things you are" című standard kottáját például kinyomtathatjuk - a hangszerünknek megfelelő hangnemben -, aztán gyakorolhatjuk a "minus one" felvétellel. Ugyanitt meghallgathatjuk a számot Charlie Parker, Paul Desmond és Garry Mulligan előadásában is.
Az oldalon további "Play-a-Long" gyakorlatokat - blues, II-V-I - találhatunk, érdekes cikkeket olvashatunk...
http://www.learnjazzstandards.com
Az University of Pennsylvania fejlesztői csoportja - Alex Kushleyev, Daniel Mellinger, Vijay Kumar (GRASP Lab) - érdekes "előadással" mutatta be a repülő robotok képességeit. A TED 2012 konferencián volt látható robotizált "koncertjük", amely során a James Bond film főtémáját adták elő az apró lebegő szerkezetek. Összehangolt repülésük során doboltak és gitároztak, játszottak szintetizátoron, egy lelógó anyacsavar segítségével még egy cintányért is megszólaltattak.
Programozásuk és a szinkronizálásuk vélhetően aprólékos és hosszadalmas munkát igényelt. A végeredmény könnyed és elgondolkodtató is egyben.
Nagyon szórakoztató végignézni a produkciójukat...
http://www.youtube.com/watch?v=_sUeGC-8dyk
A Berlini Filharmónikusok koncertjeit mostantól saját otthonunkban is élvezhetjük. Élőben, HD minőségben a TV készülékünkön követhetjük nyomon az aktuális előadásokat.
Ez a kezdeményezés közelebb hozhatja a nézőket a klasszikus zene szépségeihez. Sajnos csak előfizetéssel lehetünk részesei ennek a kezdeményezésnek...
http://www.digitalconcerthall.com/
2012.december 5.-én 91 éves korában elhunyt Dave Brubeck, a jazz-történet és jazz-zongoristák meghatározó alakja. Legjelentősebb és legbefolyásosabb együttese a Dave Brubeck Quartett lett, amely úttörő kompozícióival új irányokat jelölt ki a modern zene fejlődésében. A quartett tagjai voltak még Paul Desmond - szaxofon, Eugene Wright - nagybőgő és Joe Morello - dob. A zenekar 1949-től 1969-ig volt aktív, bár 1976-tól egy rövid ideig ismét az eredeti felállással volt hallható.
Legismertebb felvételük a híres "Take Five", amely Paul Desmond szerzeménye. Brubeck több mint 200 kompozíciót írt az együttes számára, de komponált musicalt, balettzenét, TV és filmzenét is. Szerzeményei általában a megszokottól eltérő irányokat kerestek. Páratlan metrumok, újszerű zenei szerkezetek, klasszikus és kortárs elemek kaptak helyet szerzeményeiben.
Nagy hatással volt rá Arnold Schönberg, akinél a Mills College-ban zeneszerzést tanult.
Sajnos már nem lehet közöttünk, felvételeiben azonban továbbra is köztünk él...
http://www.youtube.com/watch?v=nzpnWuk3RjU
A Dán műszaki egyetem (DTU) érdekes koncepció fejlesztésén dolgozik. A "Centre for Playware" jövőbe mutató elképzelés, amely a robotikát a szórakoztatással és az oktatással társítja. Célja olyan programozható - a környezetüket, és egymás helyzetét is érzékelni képes - robotok fejlesztése, amelyek segítségével új lehetőségek nyílnak a művészetekben, a kommunikációban, sőt terápiás szerepük is lehet a közeljövőben.
A kutatás több, párhuzamos témában is folyik. Az "I-block" rendszer színes kockákból áll, amelyeket egymásra építve egy újfajta zeneszerzési metódust kapunk. Az építő egységek színétől és a többi elem távolságától függ, hogy milyen zenét hallunk. Minden egység folyamatosan kummunikál a másikkal, így az egységek kicserélése vagy elmozdítása azonnali módosítást jelent az adott kompozícióban. Ez a rendszer kifejezetten érdekes lehet játékként a gyermekeknek, de a zeneiskolások körében is igen népszerű lehet, hiszen ahhoz, hogy zenét hozzunk létre, ebben az esetben nem feltétlenül szükséges a zene alapjainak mélyebb ismerete. Itt a szerzemény spontán, játékos módon születik meg.
Rendhagyó fejlesztés még az intézetben egy olyan interaktív ruha koncepciója, amely a mozdulatoktól függően programozható, és akár "zeneszerző" viseletként is működtethető. Adott kéztartások és kézmozdulatok más és más zenei hangnak, ritmusnak felelhetnek meg. A táncművészet és az élő zenei produkciók új irányokat és kifejezésmódokat kaphatnak ezzekkel az ötlettekel...
A terápiákban is nagyobb szerepet kaphatnak az interaktív robotok. Kommunikálni nem képes betegek mozdulatokkal fejezhetik ki gondolataikat. Az interaktív szoba pedig a rehabilitációkban kaphat szerepet, amely a betegeket különböző - mentális, vagy akár fizikai - feladatok elvégzésre ösztönözheti, így segítve felépülésüket.
http://www.dtu.dk/centre/playware
A magyar jazzoktatásban kevés az olyan igazán hasznos, magyar nyelvű kiadvány, melyet a stílust tanuló és tanító zenészek és pedagógusok tankönyvként használhatnak. A jazz irodalma, az elméleti könyvek, publikációk, és kották tulnyomó része angol nyelven íródott, lévén a műfaj "őshazája" az Egyesült Államok. A kiadványok nagy száma pedig tovább nehezíti a választást, több elméleti mű, könyv, transzkripció és cikk anyagából állítható össze az a tudás anyag, amelyre jazz-zongora tanulmányai során egy növendéknek szüksége lehet.
Ennek a tudásanyagnak az összegzésében nyújt hatalmas segítséget a most megjelent Jazz-zongora iskola I. A könyv szerzője Nagy János jazz-zongoraművész, aki gyakorló zenészként, zeneszerzőként és pedagógusként összegezte a tapasztalatait.
A kiadvány ezért elsősorban egy aktívan koncertező zongorista szemszögéből látja és láttatja a jazz alapvető technikáit és kérdéseit. Gyakorlati példákon keresztül ismerkedhetnek meg a kötet tanulmányozó zenészek az akkordfelrakásokkal, a bal kéz harmóniáiaval, a harmóniák behelyettesítéseivel és az improvizáció alapjaival. Ezekkel a kérdésekkel minden jazz-zongororista szembesül a hangszeres játék során, ezért "gyakorlatias" stílusa révén ez a könyv nagy segítségére lehet a diákoknak.
Átgondolt, jól felépített kiadványról van szó, melynek külön erénye a zenehallgatásra való ösztönzés. Minden fejezet végén találhatunk oylan zenei ajánlásokat, amelyeket érdemes meg- és újrahallgatnunk. Más művészeti ágakra is érvényes, de a zenére és a jazz műfajára különösen igaz, hogy stílusismeret és a hagyományok ismerete nélkül nem lehet egyedi mondanivalót közvetíteni. Egy művész egyedi stílusát csak az elődök nyomdokain építheti fel. Ez pedig gyakori és aktív zenehallgatással, a zenei géniuszok tanulmányozásával ismerhető meg igazán...
Tiszta szívvel ajánlom mindenkinek azt a művet, aki érdeklődik a jazz műfaja és a jazz-zonorázás iránt!
Gratulálunk a szerzőnek, és várjuk a második kötetet!
A könyv a szerző weboldalán rendelhető meg:
A nagy hagyományokkal rendelkező Steinway zongorakészítő cég érdekes koncepció megvalósításában vett részt. A világ szintén élvonalába tartozó Lyngdorf dán székhelyű vállallatával közösen fejlesztettek egy csúcsminőségű elektronikát felvonultató hi-fi hanszórórendszert és erősítőt.
A magas műszaki színvonal mellett nagy hangsúlyt helyeztek a dizájnra. A távirányítót például külön fejlesztőcsapat tervezte, a svájci csapágyba integrált kezelőszerv "testét" 24 karátos arannyal vonták be. A hangrendszer egészén pedig jól érezhető a zongoragyár keze nyoma, és már ránézésre is sugárzik róla a kiváló mínőség és az egyediség.
Abban csak magas ára szab határt, hogy ki is próbálhassuk...
http://www.steinwaylyngdorf.com/
2007.09.11.-én, 75 éves korában hunyt el Joe Zawinul, a legendás billentyűs és zeneszerző, a modern fúziós jazz és a szintetizátor játék úttörője. Ő az egyetlen olyan muzsikus, aki európaiként meghatározó szerepet töltött be az amerikai jazz - ezáltal a modern zene - fejlődésében. Újításai, ötletei és hangzásvilága nagy hatással voltak a korszak zenészeire. Felvételei mind a mai napig népszerűek a hallgatóság körében, napjainkban is újszerűen hatnak.
A nevéhez fűződő Weather Report, majd később a The Zawinul Syndicate zenekarok felvételei meghatározó szerepet töltenek be a jazz- és az egyetemes zenetörténetben. Modern hangzásvilág, ritmikusság, és a különböző stílusok ötvözése jellemzi műveit. Zenéje az improvizációból meríti ötleteit, ez adja átütő erejét. Szerzeményei általában úgy születtek, hogy az otthoni rögtönzéseit magnószalagra rögzítette, majd ezeket visszahallgatva emelte ki a felhasználható részeket és frázisokat.
Már a kezdetekkor sokat kísérletezett a szintetizátorok hangzásaival, addig soha nem hallott hangszíneken játszotta szerzeményeit. A szintetizátorok fejlődése egyre több lehetőséget nyújtott arra, hogy zenéjében új hangzásvilágot teremtsen. A jazzben addig „elfogadott” szólistára és kíséretre tagolható struktúra helyett, minden hangszeres a saját improvizációit építi fel egy-egy elhangzó műben. Ebből születik meg a jellegzetes hangzásvilág…
Természetesen, mindig a legjobb zenészeket gyűjtötte maga köré. Olyan nagyságok hallhatóak lemezein, mint: Jaco Pastorius, Wayne Shorter, Peter Erskine vagy Victor Bailey…
Sajnos már nem lehet közöttünk, mégis, felvételein keresztül újra és újra velünk lehet…
A pentatónia - ötfokúság - nagyon fontos szerepet játszott a zene történetében. Ez egy nagyon jellegzetes, öt hangból álló skála, amely mind a mai napig érezteti hatását. Elég, ha csak a rock-gitárosok szólóira, vagy a blues zenekarok hangzására gondolunk. De jelen volt az európai zenekultúra születésénél is. A gregorián énekek hangkészlete gyakran pentaton hangsorokból állt.
A világ megannyi szegletében felfedezhető, a világ népzenéinek hagyományai - ilyen a magyar is -, sokszor épülnek erre az öt hangra. Még gyermekeink zenei fejlődésében is tetten érhetőek. A gyermekdalok ismerős motívumai is gyakran használják a pentaton skálát, vagy annak jellegzetes lépéseit.
Mi lehet az oka ennek a töretlen sikernek? Vajon miért találhatjuk meg ezt a tipikus skálát a Föld számos kultúrájában? Hogyan lehetséges, hogy a kínai népdalok néha ugyan azt az öt hangot „használják”, mint a több tízezer kilométerre énekelt magyar énekek?
A magyarázat a hang és hangzás természetében van. Az akusztika és a hullámfizika szabályai jelentik a megoldást. Pontosabban az úgynevezett felhangrendszer szabályosságai.
A hang is egy hullám. Terjedésérére ugyanolyan fizikai törvényszerűségek vonatkoznak, mint bármilyen más hullámra. Egy hang megszólalásakor nem csak az adott frekvenciájú hangot halljuk. Megszólalnak a megszólaltatott hang felhangjai is. Ilyen a tőle nyolc - oktáv -, vagy öt - kvint - hang távolságra lévő hang is. Ezeken túl sok más frekvencia is hallható a hangzásban, ezek viszont sokszor nehezebben kivehetők. A legmeghatározóbb különálló hangköz és felhang ebben a hangzásban a kvint.
A pentaton hangsor egy hangra - le és felfelé - épített kvint hangközökből áll. Mivel az akusztika szabályai mindenhol adottak, így lehetséges kialakulásának ilyen térbeli változatossága.
Aki hallott már gamelán zenét, most – velem együtt – törheti a fejét, ott vajon milyen akusztikai szabályosságok határozták meg a zenekultúra kialakulását…
Minden zongorista ismeri a Hanon ujjgyakorlatokat, amelyen generációk tökéletesítették technikájukat. Charles Louis Hanon 1819-ben született, és bár a zene sohasem játszott jelentős szerepet az életében, módszere máig meghatározó a zongoristák képzésében.
A logikusan felépített gyakorlatok az ujjak erősítését és függetlenítését szolgálják. Az első rész (1-20) könyebb ujjgyakorlatokat tartalmaz, a második (21-43) már komolyabb nehézségi szintet jelent, a harmadik pedig (44-60) már valóban nagyobb képzettségi szintet igényel. Lasabb tempóban kezdve, fokozatosan gyorsítsuk fel a feladatokat a megadott -általában 108-as - metronóm értékig. A skálázások és a klasszikus darabok mellett ezek a feladatok fejleszthetik leginkább technikánkat.
Első megjelenése - 1873 - óta számos kiadást élt meg a kiadvány, napjainkban Junior-, Rock-, Boggie Woggie-, Jazz-, Jazz chord-, Blues- és Salsa Hanon változat is elérhető.
Jó gyakorlást...
Zongoristaként hasznos információkat és kinyomtatható klasszikus kottákat találhatunk a "Pianostreet.com" oldalon. A művek nagy része meg is hallgatható, így átfogóbb képet kaphatunk az adott darab karakteréről és tempójáról. Ez megkönnyíti a gyakorlást.
Már az ingyenes,"ezüst tagsággal" is hozzáférhetünk néhány megjelölt kiadványhoz. A teljes kottatár azonban csak "gold tagsággal" érhető el. Érdekes cikkeket és blogokat olvashatunk, mindenki számára hasznos lehet ez a weboldal.
Érdemes ellátogatnunk erre az oldalra is...
Beletekinthetünk híres zeneszerzők kézirataiba. A Julliard kézirattár negyvenkét szerző művét őrzi digitálisan, szkennelt formában.
Érdekes látnunk Johann Sebastian Bach, Liszt, Beethoven vagy Debussy eredeti kéz- és kottaírását. A zenei géniuszok általában olyan lendületesen és "dallamosan" jegyezték le szerzeményeiket, mint ahogyan ez a műveiket jellemzi.
Nem csak grafológusoknak lehet érdekes ez az oldal...
http://www.juilliardmanuscriptcollection.org/
Egy újabb különc hangszert ismerhetünk meg, amikor a Borgato zongorákat vesszük szemügyre...
Az egyedi megrendeléseket kielégítő zongorakészítő műhelyben közel 1200 munkaórába telik, amíg a kizárólag kézzel készített hangszerek elkészülnek. A minőségi anyagválasztás és az előbb említett munkaidő miatt, igen költséges hangszerekről van szó. A legdrágább modell 260.000 euro, amely sportkocsik és luxusingatlanok árával vetekszik.
Az első "BORGATO L282"-es modellt 1991-ben mutatták be, 2000-ben pedig egy érdekes koncepcióval álltak elő. Ez a "BORGATO P 398", amely egy - csak basszus hangokból álló - hangszerszekrény pedálsorral. Ezt a "pedálszekrényt" kapcsolják össze a szárnyzongorával, amely új lehetőséget kínál a zeneszerzőknek és az előadóknak egyaránt. Az orgonák felépítéséhez hasonló megoldást kapunk, ahol az igazán mély hangok is - 27 Hz-től 220 Hz-ig - megszólaltathatóak. Természetesen ehhez a lábainkat kell munkára fognunk.
Már a megjelenése is nagyon "rendhagyó"... Vajon milyen lehet a hangzása?
A Mike Mainieri vibrafonos által alapított "Steps Ahead", - amelyet New York akkori legvirtuózabb ifjú tehetségeiből "verbuvált" -, minden bizonnyal azok közé a zenekarok közé tartozik az egyetemes zenetörténetben, amelyek újító ötleteikkel és modern hangzásvilágukkal meghatározó szerepet játszottak a zene fejlődésében és alakulásában. Az 1979-ben alakult együttesben az évek során olyan zenei géniuszok játszottak, mint Michael Brecker (szaxofon), Peter Erskin és Steve Smith(dob), Darryl Jones (basszusgitár), Eddie Gomez (nagybőgő), Mike Stern (gitár), Eliane Elias és Don Grolnick (zongora).
A fúzios jazz egyik legmeghatározóbb formációja a hetvenes évek végétől a 2000-es évek elejéig koncertezett. Lemezeit - amelyeken többnyire Mike Mainieri kompozíciói hallhatóak -, mindig nagy érdeklődéssel várta a közönség és a zenésszakma egyaránt. Az eddig megjelent albumok: Step by step 1980, Paradox 1982, Smokin' in the Pit, Steps Ahead 1983, Modern Times 1984, Live in Tokyo 1986, Magnetic 1986, N.Y.C. 1989, Yin-Yang 1992, Vibe 1994, Holding Together 2005.
A zenekar eredetileg "Steps" néven alakult meg, de mivel egy másik zenekar már használta ezt az elnevezést, a csapat nevét - az azonos néven megjelent hanglemezhez hasonlóan - "Steps Ahead"-re változtatta. A formáció legnépszerűbb kompozíciói talán a "Beirut" és a "Trains" felvételek.
Jó zenehallgatást...
Amikor - mai divatos szóval élve - a "dizájn" kerül szóba a zongorakészítés kapcsán, mindenképpen az osztrák Bösendorfer céget kell elsősorban megemlítenünk. A tradícionális zongorák készítése mellett, mindig is nagy hangsúlyt helyezett a gyár a formabontó és újszerű hangszerekre és megoldásokra. Egyedül ők kínálnak például a világon 97 billentyűvel gyártott modellt. (Általában 88 billentyű található egy hagyományos zongorán.)
Legújabb koncepciójuk az "Artist Series" sorozat, ahol a zongora fedelének belsejébe - egy speciális eljárással - festők alkotásait helyezik el. Az első képzőművész, akinek műve egy zongorában is látható lesz Gustav Klimt, akit osztrák származása és születésének 150. évfordulója alkalmából választottak. A "Csók" című festménye látható a limitált példányszámban készülő Bösendorfer zongorákon.
A bécsi zongoragyár eddigi különleges modelljeit felsorolni is nehéz, megannyi ötlet és fantázia jellemezte eddig is különleges zongoráit. Ilyen az Audi modell, a Porsche céggel közösen tervezett zongora, a 8000 Swarovski gyémánttal ékesített hangszer, a histórikus koncepciók vagy a Crysler szárnyzongora.
Érdemes ellátogatnunk a Bösendorfer hivatalos weboldalára, ott érdekes zongorákkal és látványvilággal találkozhatunk...
Sok példát találhatunk arra, amikor zongora a művészeti alkotás tárgya. Festményeken, szobrokon, versekben is találkozhatunk ábrázolásával. Gyakran láthatunk utalást a hangszerre, a zongoristára vagy a zeneszerzőre. Ilyen ábrázolás köztéri szoborként a krakkói Chopin zongora-szökőkút, vagy Rodin a „Zongorista keze” című alkotása.
Érdekes ötlet a zongora billentyűzetének lépcsőkön történő megjelenítése. Az alkotók egy svéd metró megállóban – Odenplan, Stockholm - hoztak létre olyan hatalmas klaviatúrát, ahol a lépcsőfokok váltak a zongora billentyűzetévé. A járókelők szólaltatták meg lépéseikkel, így hozva működésbe a rendszert. Természetesen csak azok az utasok, akik a mozgólépcső helyett, ezt a nem mindennapi útvonalat választották. A hatalmas „műalkotás” kísérlet is volt egyben, az emberek ilyenkor sokkal inkább választották a „fárasztóbb”, de szórakoztatóbb lépcsőzést…
Mozifilmekben is központi motívummá válhat. Ilyen film az „Óceánjáró zongorista legendája”, a „Zongorista” vagy a „Zongora lecke”… Nem is beszélve arról, amikor a film zenéjének meghatározó eleme a zongora, annak főtémáját a zongora szólaltatja meg. Elsősorban a „Betty Blue”, a „Forest Gump” és az „Amerikai szépség” című filmekre gondolok, de itt is hosszasan lehetne folytatni a sort.
Ady Endre „A fekete zongora” című versét idézném, amelynek „fusson, akinek nincs bora” verssora gyakran idézett részlet…
Bolond hangszer: sír, nyerít és búg.
Fusson, akinek nincs bora,
Ez a fekete zongora.
Vak mestere tépi, cibálja,
Ez az Élet melódiája.
Ez a fekete zongora.
Fejem zúgása, szemem könnye,
Tornázó vágyaim tora,
Ez mind, mind: ez a zongora.
Boros, bolond szívemnek vére
Kiömlik az ő ütemére.
Ez a fekete zongora.
Salvador Dali – a tőle megszokott módon – a zongorák ábrázolásakor általában igencsak elrugaszkodik a valóságtól. Láthatunk „szétfolyó” hangszert, vagy olyan képet is, ahol cédrus nő a zongora testén.
Szürreális jelenetet ábrázol a „Részleges hallucináció, hat Lenin-fej jelenése a hangversenyzongorán” című festményén is. Ha megfejteni nem is tudjuk, elgondolkozni jelentésén mindenképpen érdemes…
Amikor zongorákról van szó, egy átlagembernek általában a „bécsi mechanika” és a „páncéltőkés zongora” kifejezések jutnak az eszébe. Talán a fekete és fehér billentyűk is. A kicsit tájékozottabb beszélgetőpartnerek esetleg még a Bösendorfer, a Yamaha, Kawai, esetleg a Steinway márkákat is megemlítik. Ezek természetesen mind nagyszerű hangszerek.
Az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy minden hangszer egyedi, még egyazon típus modelljei között is lehetnek különbségek, elsősorban a hangzásukban. Ezért zongoravásárlás előtt mindenképpen érdemes kipróbálni az adott típusból több hangszert is, mert szubijektív „ítéletünk” fogja kiválasztani a számunkra legmegfelelőbb darabot.
Elfogultság nélkül állíthatom azonban, hogy létezik egy márka, amely minden zongorista szívét megdobogatja. Az alig több mint 30 éves múltra visszatekintő Fazioli zongora olyan rangot vívott ki magának a hangszerek között, ami csodálatra méltó. (Néha akár több száz éve működő gyárakat előzve meg.) Neves muzsikusok - köztük Herbie Hancock is -, híres hangszerkészítők és a hallgatóság visszajelzései mind azt igazolják, hogy ez a hangszer a zongorák „királya”…
Paolo Fazioli sikertörténetét jobban megérthetjük, ha megismerjük életútját és családját. Édesapja bútorgyárat üzemeltetett Rómában. Ő maga zongoraművésznek tanult, és - nem mellesleg - gépészmérnöki diplomát is szerzett. Koncertjein soha nem volt teljesen megelégedve azokkal a hangszerekkel, amelyeken éppen játszott. Ezért elhatározta: megalkotja a világ legnagyszerűbb és legtökéletesebb zongoráját. (Mert ugyan ismerheti bárki is jobban ezt a hangszert, mint aki zongoraművész, gépészmérnök, és egy bútorgyáros fia egy személyben?) Ez az elhatározás sikertörténetté vált.
Az első Fazioli zongorával az 1981-es Frankfurti Zenei Vásáron találkozhatott a közönség. Elsőként az F183-as modellt mutatták be, majd ezt követően az F156 és F278-as modelleket. (A szám a zongora hosszúságát jelöli cm-ben.) Az F308 Fazioli máig a leghosszabb eddig gyártott zongora, amely a legnagyobb koncerttermekben hallható.
Aranyozott zsanérok, négy pedál és egyedi hangzás jellemzi ezeket a műremekeket. A zongoristák álma ölt testet minden egyes Fazioli zongorában.A hengszereket maga az alapító, Paulo Fazioli próbálja ki elkészültük után.
Sajnos általában a legnagyszerűbb, „legmárkásabb” dolgoknak van a legmagasabb áruk. Ez természetesen így van a Fazioli esetében is.
Szerencsés - és semmiképpen sem kispénzű - ezért az, aki magáénak tudhat egy ilyen tökéletes hangszert…
Sokan nem is gondolnak arra, mennyi rejtett jelzéssel és utalással találkozhatunk a megszólaló zeneművekben, esetleg azok partitúráiban… A zenén túl apró utalásokat találhatunk a megzenésített történet cselekményére, annak szereplőire. Esetleg magára a zeneszerzőre…
A legismertebb ilyen "fogás", amikor a zeneszerző nevében található hangzók zenei hangokká válnak. Johann Sebastian Bach nevének B-A- C- H hangjait már sokan feldolgozták, lépései a zenetörténet legzseniálisabb zeneszerzőjére emlékeznek.
Hasonló példa a hangszimbolikára Mozart Requiem-jének Rex tremendae tétele. A dallam építkezésében a legnagyobb hangköz, az oktáv használata utal Jézus "hatalmas" Királyságára. (Ennél nagyobb hangköz nincs az oktávon belül.)
Ilyen érdekesség még a kereszt, mint módosító jel használata a kottaképben. A legtöbb passióban a hangok előtt álló keresztek utalnak a keresztrefeszítésre...
Nagyon hasznos lehet, ha a tényleges gyakorlás előtt átmozgatjuk vállízületeinket, bemelegítjük csuklóinkat és ujjainkat… Ahogyan azt egy sportoló tenné izmaival, a mindent eldöntő verseny előtt.
Számos érdekes lehetőség közül választhatunk… Természetesen elég a lent felsorolt módszerekből csak néhány elemet kiválasztanunk, mert önmagukban túl komplexek…
Mindenki számára ismertek a stressz-labdák, amelyeket a munkahelyi feszültségek levezetésére használnak. Ezt az eszközt felhasználhatjuk a zongorajáték előtti bemelegítésre is. Gyúrhatjuk, gördíthetjük az asztal lapján, egy tigris mancsát utánozva belemélyeszthetjük ujjainkat…
A mudrák kéztartásai szintén segíthetik a bemelegítést… Ez az ősi indiai jelrendszer azon kívül, hogy segíti a bemelegítést, hatással van az egész szervezetre. A gyakorlatok - abban az esetben, ha helyesen végezzük őket -, az akupresszúrás pontok stimulálásával gyógyító hatásúak is…
Dr. Kovács Géza módszertana – a „Kovacs method” – a zenészek mozgáskoordinációinak fejlesztésével vívott ki magának nemzetközi elismerést. Olyan hangszer nélküli mozgás előkészítésről van szó, melynek metodikája Zeneakadémiai tananyag…
Greg Irwin „Finger Fitness” mozdulatai első ránézésre – érdemes megnézni a Youtube portálon -, talán szemfényvesztésnek tűnnek. És azt gondolhatjuk, kizárólag bűvészek számára lehet hasznos az ujjak ilyen látványos mozgása. Ám elemeit felhasználva a kéz és az ujjak teljes koordinációját elsajátíthatjuk…
Furcsának tűnhet, de számomra nagy élményt nyújtanak a gépírást gyakoroltató szoftverek is… Nem tudok „gépírni”, mégis ez a rendszer nagyon hasonlatos a zenei ujjrend rendszerhez… Egy-két sikeres betűkombináció leütése számomra derűs tevékenység…
Az ujjrendet és az ujjak számozását felhasználva gyakran alkalmazom a „Póktorna” módszeremet. Természetesen csak a kisiskolás növendékekkel hívjuk így a gyakorlatokat… (Kezünk ebben a rendszerben egy ötlábú pók…) Az asztal lapján, esetleg a zongorafedélen – később a zongora billentyűzetén - különböző számsorokat kell az ujjakkal visszajátszanunk. Például a 3 2 1 3 4 5 gyakorlatot, ami egy olyan ujjgyakorlat, amit a kotta ismerete nélkül is gyakorolhatunk növendékeinkkel…
1 5 2 4 3…
Ezzel a kifejezéssel szinte minden jazz-muzsikus találkozik élete során. De mire is utal valójában ez az angol kifejezés?
Általában a gyakorlás otthon, egyedül történik. Természetesen a zeneiskolákban a zenekari gyakorlatok során, és gyakorló zenészként a zenekari próbák alkalmával zenésztársainkkal együtt „gyakorolhatunk”.
A „minus one” egy olyan hangzó anyag, amit az otthonunkban gyakorlás közben hallgathatunk. A felvételeken jazz-zenekart hallunk, amely egy adott jazz-standard kíséretét adja. (Minden műfajban találhatunk "music minus one" felvételt. Ezért egy klasszikus zeneművész is gyakorolhat, akár egy teljes szimfónikus zenekarral a nappalijában.) A mi hangszerünk természetesen nem hallható, ezt nekünk „élőben” kell előadnunk. Kiváló lehetőséget biztosít az improvizációk és a zenekari játék gyakorlására.
A „minus one” szóösszetétel a felvételről hiányzó hangszerre és hangszeresre utal, tehát ránk. Egy olyan profi - konfliktusoktól és hangszeres hiányosságoktól mentes - zenekar lehet a „polcunkon”, ami mindig a rendelkezésünkre áll…
